2009. augusztus 27., csütörtök

Ha lúd...


Sokan írtátok, hogy nézegetitek a képet, addig, míg én is elkezdtem bambulászni és rájöttem, hogy egy ékszer vagy legyen szerény, mint az ibolya, vagy legyen brutál. Én ez utóbbit választottam. Jól felszívtam magam és fűztem még két gombócot. Na, ez most brutális.

2009. augusztus 24., hétfő

Nnaaa...


...megcsináltam.
Nem tudom, nem akarom, nem, nem nem.
Bocsánat, itt orbitális félreértés történt. Nem a cuccal van bajom, hanem az összecsinálásával. Ezer kockát, bogyót megfűzök inkább, minthogy egyet összeállítsak.

2009. augusztus 23., vasárnap

Mily bűbájosan ántik!


(Ti már nem emlékeztek rá, fiatalok, de réges-rég a Harsányi Gábor énekelte egy rézmozsárról).
Ez nem rézmozsár, de szerintem olyan antik hatású.
Régóta, nehezen, keservesen készült.

Unaloműző


Fejben nagyon tetszett ez a színpárosítás (vadulok, vadulok), napok óta kacérkodtam vele, aztán tegnap éjjel gondoltam, hadd szóljon.
Na, most már nem vagyok meggyőzdve az igazamról.
Ez a korábban feltett nudli kis tesója, csak véletlen lehet, hogy bogyó.
Unaloműzőnek, gondolatelterelőnek, időkergetőnek jó volt.

2009. augusztus 21., péntek

Mozaikcsempe 2.


Kész. Vagy én vagyok csak kész? 2 napja nem sikerül magamat rádumálni, hogy felfűzzek még 10 szem gyöngyöt és befejezzem.
Azt sem értem, hogy amikor a legkevésbé van kedvem bindzsizni, akkor mindig ilyen oltári színeseket csinálok. Jézus, fordítva vagyok bekötve?

2009. augusztus 18., kedd

Díjat kaptam megint


A díj szabályai:

Tedd ki a díjat a blogodra!

Sorolj fel 5 dolgot, amit szeretsz!

Add tovább a díjat 10 blognak!

Értesítsd őket egy kommentben!


The rules of award:

The web blog you supply.

Name five things you love.

Choose ten blogs the reward.

Tell a comment which are winners.


Katától, Rongyillától és Editkétől is.

De már mikor! Bocsánat, lányok! KÖSZÖNÖM SZÉPEN!

Ezúton szeretném kérni, több díjat ne adjatok! Nem vagyok rá méltó, ha így elfelejtem.

Megint mindazoknak továbbadom, akik megtisztelik a blogomat.


5 dolog, amit szeretek?

A korrektség, az őszinteség, a becsületesség, az emberség, a jóindulat. (A csokit is szeretem, de az már a 6. lenne):

Áthangolva




Háát, az úgy van, hogy - mint korábban mondtam volt - agyonvásároltam magam Miyuki kásákkal. (Mostanában mintha ebből lenne több). A kislucánál kínlódtam a gyöngyszámokkal, tegnap meg jött az ötlet, ha a Tohóval nem, akkor tán a delicával "kompatibilis".
Tehát, amint látszik, ez megest a Campos - csak kásákkal. Működik!
Akartam egy egész láncra valót, de most már nem vagyok biztos benne. (A 15/0-ás és 11/0-ás Miyuki gyöngyök nem nagyon emberbarátok).

2009. augusztus 16., vasárnap

Csak egy kicsit



legalább ez nyári-nyaralós, ha én nem? (Szoktam használni ezt a kagylót máskor is - rendkívül nagy leleménnyel -, de most direkt odaraktam a lánc mellé, hogy ha az véletlen nem idézi a nyarat, akkor a kagyló de).

Gomb(óc)hoz a kabátot



A bogyó már megvolt, tudjátok. Muszáj volt csinálnom köré egy kélgyót, nnaa. Más mentségem nincs.
De hogy a nyaki meg a kari együtt? Nem volna túlzás? De - szerintem.

2009. augusztus 10., hétfő

Segítség, Hilfe, Help me!!!!



Majdnem elfelejtettem, hogy kaptam ajándokot a gyöngytáborban. Szilutól. Igazi meglepetés volt.
Köszönöm szépen, Szilu!!!
Jó, de nem tom, milyen madzagot tegyek rá. Egyelőre ezt a két megoldást találtam itthon. Vagy egy 3.?
Nnaa, segítsetek!

2009. augusztus 7., péntek

Kancsócska avagy.....


Az úúgy volt, hogy a táborba Vezsuzsi ígért lepetést. Meg is érkezett egy aranyos, lapos virágokból készült karkötő képében. A normálisak meg is fűzték. Jó, hogy gondolt az abnormálisakra is. (Ez vagyok én). Naná, hogy bogyót fűztem (volna) belőle. Azért volna, mert a migrén megakadályozott a befejezésében, így csak idáig készült el. Tehát kancsócska. De nekem ez is annyira tetszik.
Szal, nem tom, mi lesz a sorsa.
Ráérek, a karácsony még messze van. Ha mindkét oldala elkészül, akkor szaloncukorkás lesz.
(Sokkal baromibb jó színe van élőben!!!)

Lufik - ígérem, utoljára


A gyöngytáborba okosan elvittem, gondolván, valamelyik rutinos majd jól megszán. Hát így is volt. Amikor Norcika elkezdte csinálni, Ande ott termett és nem törődve vele, hogy én már sorba raktam őket, megmondta a tutit. (Hát mégis csak ő a szagember!)
Így lett kész kalákában az én kis gyönyörűségem.
Köszönöm Nórika, köszönöm Ande!

2009. augusztus 6., csütörtök

Mézes madzag

A táborba menetel előtt először a netet tettem tűvé, hogy találjak valamilyen készséget, amiben a gyöngyeimet hurcolhatnám. Egy idő után kiderült, jobb, ha nem szerelőládát, hanem valami horgászcuccot keresek. Ott láttam meg ezt a "csodabóvlit", amivel a külhoni kolléganők fűznek. Meséltem a zuramnak, hogy létezik ez a dolog, de meg vannak ezek őrülve, még az aranynál is drágább.
Mindegy, másnap személyesen jártunk be X üzletet, nem vettünk semmit, de láss csodát, az egyik helyen megláttam a fent nevezett "zsineget".
Vasárnap meg, mire felébredtem, az én drágám elment, megvette nem csak a gyöngyös dobozt, hanem ezt is. Most már egész biztos, hogy megnyomta a nap vagy iszonyú nagy bűne van.
Csak az árát figyelje (mondaná Rodolfó egy kicsit elferdítve)!
Télleg egy csoda!!! (De még most sem tom, mi az anyaga: damil, madzag vagy egyéb). Nem kunkorodik, nem gubancolódik, nem szakad.........Eszelős!

Tábori tévedés



Nemrégiben szert tettem egy szürke-fehér csíkos pólóra. A táborba indulás előtti estén (pakolás helyett) nekiálltam ennek a kígyónak. A nagyját (a lánc részét) meg is fűztem a táborban dacolva a depresszióval, a migrénnel és a hőséggel is.
Itthon befejeztem (bogyók, csicsa), majd az imént rászántam magam, hogy lefotózzam. Háát, a lánc mellett a póló egyáltalán nem szürke már, tehát ahhoz nem jó, amihez csináltam.
Így jártam. De azért szerintem nagyon baba. Nekem naggyon tetszik.