Indiános vagy nem?

Én még ilyen színeset életemben sose.
Az alapkoncepció az volt, hogy mindegy, milyen színű, csak nagyon színes legyen. Tán túl is teljesítettem.
Mireya bogyójából indultam ki, de természetesen ez sem sikerült az eredeti szerint.
Tudjátok, belenyúltam.
A végeredmény ez.
Köszi, Mireya!

Bolero

Kicsit kandysan. Vagy a megadott fagolyóra nem tom ráimádni a mintát vagy a szemszám alapján kitalálható golyó nem fér bele a mintába. (Aki fejből fűz, az nem értheti a problémámat).
Ezért más a két oldala. Bele kellett toldanom valamennyit és nem tudtam eldönteni, hogy melyik variáns jobb.
Elendili, köszönöm!

Azt hittem, szép lesz

Képről fűztem, ami nagyon szép színű volt.
Fejben az enyém is, de amikor kész lett... Pedig az a csilivili arany! Mindegy, van egy ilyen bogyóm is.
Hiába, naponta meggyőződöm róla, hogy ha az ember nincs jó passzban, akkor a színtervezés sem megy.

One more time

Mosolyrend Évitől kaptam (de már mikor! Bocsánat!!!)
Nagyon szépen köszönöm, Évi!
Korábban is kaptam már ilyen díjat, abban -talán- minden örök érvényűt leírtam.
Most csak nagyon borúsakat tudnék, azt meg inkább megtartom magamnak.
Ilyen díja már mindenkinek van, ahogy én látom, így ezt most nem adom tovább.

A vén diófánk

Most csak ezt az egyet, mert a téli képek is igen megosztóak, nem szeretnék senkit ingerelni.

Let it snow, let it snow, let it snow

Ildike! Csak neked (és mindenki másnak, akit véletlen a gutaütés kerülget a hőségtől).
A legalsó képen a szomszéd mamut fái vannak, amik magasabbak is, zöldebbek is, szebbek is és havasabbak is, mint a mieink, de na és!

Ajándék

Pedig nem kértem már. Mégis jól esett, hogy kaptam; hogy valaki még számon tart most is, amikor igazán nem ügyeskedem.
Nagyon szépen köszönöm, NagyBZsuzsi!
...és tudjátok, továbbadom mindazoknak, akik a blogomat látogatják.