avagy nem tudom, ordítsak-e, toporzékoljak vagy káromkodjak-e nagyon.
Két és fél hónapot vártam a képolvasómra. Ismétlem, hogy mindenki értse (ahogy egy jó pedagógus szokta-jó, most nem magamra gondoltam, hanem az én drága kémia tanárnőmre): ket-tő és fél hó-na-pot!!!!
És amikor végre kész, én elkezdek ígérgetni, "csigázni", kiderül, hogy az én drága jó, újdonsült PC-gurum olyan alapos volt, ellenőrzött mindent, hogy műxik-e ( a fotoapparátomat is), hogy buzgalmában eltüntette az idők folyamán lefotózott kincseimet. Mindet.
Szerintetek? Baj, ha kiborultam, mint a teli bigyó?
6 megjegyzés:
Oóóóóó! Nem lehet valahogy visszaállítani a törölteket, vagy ilyesmi??? Te szegény :-(
Hát értek én ahhoz???
Andi!
Ne szomorkodj!!! Holnap kisüt a nap és még csodásabb fotókat készíthetsz nekünk. Az első sorozat volt a gyakorlás,
Már nagyon várom a remekműveket.
Ne szomorkodj lesz másik
Hű! Szegényke! Elvileg vissza lehet állítani a törölt fotókat. Nekem egy számítógépes szakember mondta ezt, de a nyitját nem tudom!
Hát ilyenek az informmókusok, a sok-sok jó dolog melett valami rosszat mindig csinálnak, na persze vannak kivételek, Neked nem az jutott:((( Sajnálom!!!
Megjegyzés küldése