Olyan rég vágytam már egy ilyen karkötőre, de hogy milyen színű legyen, azt még mindig nem találtam ki. Ezért lett ez amolyan "csaksemmirizikó" színű.
Amikor "csak" átlagos apátiában szenvedek, akkor nem fűzök, de az új év olyan mérhetetlen szívfájdalommal kezdődött a számomra, hogy a legmélyebb ösztöneim a kezembe adták a gyöngyöket. Így végre nekem is van ilyenem.
Unicornio, köszi!
15 megjegyzés:
Nagyon szép darab lett!!!
Tessék mondani: milyen az, amikor tetszik!?
Ju
Csodálatos ebben a színben, gratulálok Kandy!!!
Hű, pedig állati jó lett a színe! Szeretem az ilyen egyszerű de nagyszerű dolgokat!
Jujj, de imádom! Nagyon gyönyörű!!!
Kandy Drága! Csodálatosat alkottál!!
Lehet, hogy a fűzés segít a szomorúság leküzdésében is.
Drága kislányok! Nagyon szépen köszönöm!
Sturo: Most már egy picit ez is tetszik, de ha kész lesz az igazi, azt is megmutatom.
Manó Krisz! De jó, hogy itt voltál! (Azt hittem, haragszol).
Ági mama, drága: Legyen igazad!
Drága kandy!
Ha ez elűzi a szomorúságod...akkor fűz...és ha ilyen csodákat fűzöl
Neked és Nekünk is jó kedvünk lesz!
Csodálatos!
Mézeske, drága! A szomorúságot nem űzi el a fűzés, tán csak a figyelmet tereli el egy cseppnyi időre.
Köszönöm neked is!!!
Csúúúúúúúúúúcs!!! Már korábban is akartam hozzá kommentet irni, de nem hagyta magát!!!!!!!!!!! Ügyingó vagy!!!!!!!!!!!!!!!!
Krisz: kösziiiiiiiiiii!
jaj, de nagyon gyönyörűséges, olyan elegáns!!!!!
Köszi, Mayácska neked is!
Fantasztikus lett! Én is már régóta áhítozom rá.
Ez csodaszép!
Megjegyzés küldése