2009. október 2., péntek

Nem adhatunk mást gyermekeinknek, csak gyökereket és szárnyakat

Tegnap az én kismadaram ( na jó, sasfiók) szárnyra kélt.
Tudom, hogy csak kölcsön kaptam, régóta készültem, ill. próbáltam felkészülni az elválásra, most mégis azt hiszem, én ebbe bele fogok pusztulni.
Hihetetlen, váratlan,.............kegyetlen, pokoli, borzalmas........................felfoghatatlan................
Kitépték a szívemet!!!

15 megjegyzés:

Anna írta...

Kedves kandy!
Ne légy szomorú! De együtt érzek veled. Én is átéltem ezt....

Tiszi írta...

Nem várom, hogy eljussak idáig. :( De neked kitartást kívánok. Hisz mi is indultunk valahonnan. A mi szüleink is szenvedtek emiatt és mégis túlélhető. :)

bemese71 írta...

Drága Kandy! Sok erőt és kitartást kívánok Nektek, és együttérzek veletek!! írni sajnos nem volt időm és hétvégén több mint valószínű nem leszek gépközelben (megint esküvő stb.), de jövő héten pótolom!:)

Orsi írta...

Drága Kandy! Nagyon sajnálom, én épp a másik oldalon állok, és az sem könnyű... Sajnos ez az élet velejárója.

BéKata írta...

Kandy drága, ne szomorkodj, tényleg ez az élet rendje. Ilyenkor nem is lehet semmi okosat írni, akinek gyermeke van, annak át kell esnie ezen. De talán jobb ez így, mintha soha nem repül ki, mert akkor valszeg nagyobb a baj.... nem? Ölellek, és fel a fejjel!!!!!

kandy írta...

Jaj, lányok, nagyon aranyosak vagytok, köszönöm szépen!
Igen, az eszem tudja, hogy ez az élet rendje, én most akkor is vigasztalhatatlan vagyok. Remélem, az idő majd segít. Kérem, hogy így legyen!

Panita írta...

Kandy! Az, hogy kirepült, nem azt jelenti hogy elvesztetted! Hidd el többet fogod látni mint azelőtt, és az sokkal jobb lesz. :)

Ági mama írta...

Pontosan így éreztem én is mikor az enyémek kirepültek. Igaza van Panitának többet fogod látni mint ezelőtt!

Maya írta...

Ne aggódj drága, vissza jön a te kis madarad :-)))

kandy írta...

Pancsi, Ági mama, Mayácska: Köszönöm szépen! Kívánom, legyen igazatok, de egyelőre nem vagyok optimista).

Váczi Zsuzsanna "Zsuzska" írta...

Szia!
Együtt érzek veled habár az enyém még csak tavaly kezdte az ovit de már ott el kellett engednem egy kicsit. Nagyon nehéz volt! Fel a fejjel!!!Puszi

kandy írta...

Köszi, Zsuzska, köszi!

Anna írta...

Kedves Kandy!

Annyira aranyosan fogalmaztad meg azt amit csak egy anya érezhet,nekem most költözött fel Pestre iskolába a fiam és ugy érzem időnként belehalok, hogy nincs velem.
Köszönöm, hogy megosztottad veleünk amit érzel és, hogy én is megoszthattam Veled
" A felhők felett mindig kék az ég"

üdv. Anna

kandy írta...

Anna, kedves! Köszönöm szépen! Akkor együtt vagyunk bánatosak. Az lehet, hogy a felhők fölött mindig kék, de nekem most csak felhős. Gondolom, neked is, de hátha...

Roberta írta...

Kandy! Holvagy mostanában???? Hiányoznak a munkáid!!!!