2011. január 7., péntek

Sörgyári CAPRICHO



Olyan rég vágytam már egy ilyen karkötőre, de hogy milyen színű legyen, azt még mindig nem találtam ki. Ezért lett ez amolyan "csaksemmirizikó" színű.

Amikor "csak" átlagos apátiában szenvedek, akkor nem fűzök, de az új év olyan mérhetetlen szívfájdalommal kezdődött a számomra, hogy a legmélyebb ösztöneim a kezembe adták a gyöngyöket. Így végre nekem is van ilyenem.
Unicornio, köszi!

15 megjegyzés:

Tímea írta...

Nagyon szép darab lett!!!

Sturo írta...

Tessék mondani: milyen az, amikor tetszik!?
Ju

Roberta írta...

Csodálatos ebben a színben, gratulálok Kandy!!!

Mano írta...

Hű, pedig állati jó lett a színe! Szeretem az ilyen egyszerű de nagyszerű dolgokat!

AgnesBeads írta...

Jujj, de imádom! Nagyon gyönyörű!!!

Ági mama írta...

Kandy Drága! Csodálatosat alkottál!!
Lehet, hogy a fűzés segít a szomorúság leküzdésében is.

kandy írta...

Drága kislányok! Nagyon szépen köszönöm!
Sturo: Most már egy picit ez is tetszik, de ha kész lesz az igazi, azt is megmutatom.
Manó Krisz! De jó, hogy itt voltál! (Azt hittem, haragszol).
Ági mama, drága: Legyen igazad!

Mézesmama írta...

Drága kandy!
Ha ez elűzi a szomorúságod...akkor fűz...és ha ilyen csodákat fűzöl
Neked és Nekünk is jó kedvünk lesz!
Csodálatos!

kandy írta...

Mézeske, drága! A szomorúságot nem űzi el a fűzés, tán csak a figyelmet tereli el egy cseppnyi időre.
Köszönöm neked is!!!

kriszta írta...

Csúúúúúúúúúúcs!!! Már korábban is akartam hozzá kommentet irni, de nem hagyta magát!!!!!!!!!!! Ügyingó vagy!!!!!!!!!!!!!!!!

kandy írta...

Krisz: kösziiiiiiiiiii!

Maya írta...

jaj, de nagyon gyönyörűséges, olyan elegáns!!!!!

kandy írta...

Köszi, Mayácska neked is!

Hoyacarnosa írta...

Fantasztikus lett! Én is már régóta áhítozom rá.

Melian írta...

Ez csodaszép!