2009. április 11., szombat

Kipééécéééztek!

De már mikor!
Hárman is: Kata, Reni, Krisz.
Ha nincs kép, van duma.
Csak tudjátok, most a lelkemet kell kifordítanom, ami számomra borzasztó nehéz. Szűz vagyok, szemérmes.
Nos:
1. "Tölgy nem vagyok,
nincs bükktermészetem,
de egyedül növök,
ha már magasra nem."
2. Mottóm: "Mindenik embernek lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek."
3. Iránytűim: -Élni és élni hagyni!
-Élj úgy, ha lepereg előtted életed filmje, érdemes legyen végignézned!
4. Legnagyobb büszkeségem: a kisfiam (21 éves- a szerk. megjegyzése). Okos, jóképű, jó testű, talpraesett, választékos beszédű, a jég hátán is típus. Egyetemista, e mellett dolgozik. Egy amerikai cég a hivatalos fordítóirodát cserélte le rá!!!!(Hát ez azért nem semmi még akkor sem, ha objektíven szemléljük a dolgokat, hát még ha szubjektíve)! Házon kívül mindenütt kiváló.
5. Gyöngy akkor került a kezembe, amikor a sors választás elé állított: to be(ad) or not to be(ad). 2006. szeptember.
Az ólomlábakon járó időt ezzel próbáltam múlatni.
Kapcsolatunk mára végzetessé vált asszem, számomra minden egyes gyöngyszem gyógyszer (volt).
A betegség sok mindent elvett tőlem, egyebek közt a legendás türelmemet. Na, ezért hevernek panyókára vetve az "alkotásaim".
...és talán ezért a bogyók. Megpróbálják a gömbölyűséget így visszacsempészni az életembe. Meg gyorsak, nem tesznek próbára.
Kaptam is a betegségtől: depressziót. Most ezzel a démonnal küzdök. Egyelőre ő áll nyerésre, de remélem, fordítani tudok.
6. A másik gyógy-szer az életemben a zene. Komoly vagy komolytalan-mindegy, csak legyen, jó legyen.
7. "Diamonds are a girl's best friend"-az enyém is.

5 megjegyzés:

Koloszár Gergő írta...

Szia Kandy:)
Hogy te milyen eszméletlen szép bogyókat és kockákat tudsz alkotni! Még sosem láttam őket is egyben - megemelem a nem létező kalapom!
Üdv: Meretei Andi (Egyiptom)

Koloszár Gergő írta...

is - így:)

Koloszár Gergő írta...

Ja, és a depresszióról: most egy hét hónapos ciklus után vagyok - remélem... Ezt csak az érti meg, aki már megtapasztalta ezt a szörnyű tehetetlenséget! Egyébként mi már 8-9 éve küzdünk egymással, de ez volt eddig a legkeményebb menet:( Ha bármiben tudok segíteni, szólj!
Üdv: M. Andi

Éci írta...

Én is voltam már depressziós... nagyon csodálatra méltó, hogy annak ellenére gyöngyöt tudsz venni a kezedbe! Kívánom, hogy te győzz, és végleg szakítsatok, ehhez nem árt egy pszichológus sem, aki segít feldolgozni a depresszió okát. :) Sok sikert, én megértelek.

kandy írta...

Jézus, Éci, csak most vettem észre a bejegyzésedet! Nem működött a képolvasóm, ezért a blogom felé sem néztem, bocsánat.
Csak gyöngyöt tudok a kezembe venni, szinte semmi mást, de kezdem észrevenni, hogy már ez is alig-alig hoz lázba.
Járok dili dokihoz igen, de egyelőre ez a kórság erősebb még kettőnknél is. Az okot tudom, csak a megoldást nem. (Csak zárójelben merem leírni, h egyre kevésbé hiszem, h ezt végleg le lehet tudni).