2009. június 21., vasárnap

Meggondoltam magam...

avagy nem tudom, ordítsak-e, toporzékoljak vagy káromkodjak-e nagyon.
Két és fél hónapot vártam a képolvasómra. Ismétlem, hogy mindenki értse (ahogy egy jó pedagógus szokta-jó, most nem magamra gondoltam, hanem az én drága kémia tanárnőmre): ket-tő és fél hó-na-pot!!!!
És amikor végre kész, én elkezdek ígérgetni, "csigázni", kiderül, hogy az én drága jó, újdonsült PC-gurum olyan alapos volt, ellenőrzött mindent, hogy műxik-e ( a fotoapparátomat is), hogy buzgalmában eltüntette az idők folyamán lefotózott kincseimet. Mindet.
Szerintetek? Baj, ha kiborultam, mint a teli bigyó?

6 megjegyzés:

Maya írta...

Oóóóóó! Nem lehet valahogy visszaállítani a törölteket, vagy ilyesmi??? Te szegény :-(

kandy írta...

Hát értek én ahhoz???

Bely írta...

Andi!

Ne szomorkodj!!! Holnap kisüt a nap és még csodásabb fotókat készíthetsz nekünk. Az első sorozat volt a gyakorlás,
Már nagyon várom a remekműveket.

Edit gyöngyei írta...

Ne szomorkodj lesz másik

Liza írta...

Hű! Szegényke! Elvileg vissza lehet állítani a törölt fotókat. Nekem egy számítógépes szakember mondta ezt, de a nyitját nem tudom!

Roberta írta...

Hát ilyenek az informmókusok, a sok-sok jó dolog melett valami rosszat mindig csinálnak, na persze vannak kivételek, Neked nem az jutott:((( Sajnálom!!!