2009. július 9., csütörtök

Szomorú vagyok

Már 3. napja. Nem akar múlni a bánatom. Talán most, hogy kiírom magamból.
Szöges bakancsban masíroztak át a lelkemen. Nem értem. Biztos kicsi vagyok még.

12 megjegyzés:

nell írta...

Maradj ilyen "kicsi" a nagy lelkeddel együtt.
A bakancsok egyszer szétszakadnak, a szögeket szétmarja a rozsda. A lélek örök.
Fűzz, az segít :) Szép zöld tesógolyót. Vagy mást.
:-)

kandy írta...

Igenis, értettem! Kösziiii!

Erika írta...

Kandy drága, olyan rossz olvasni, hogy szomorú vagy... Gyakran járok a blogodon, általában csendben nézelődök, de ezt most nem hagyhattam szó nélkül...

Ági mama írta...

Addig jó míg " kicsi " vagy! A szomorúság az pedig elmúlik. Tudnék erről mesélni neked. Alkoss és visszatér a jó kedved!!!

N Zsuzsa írta...

Sajnos, az idő múlásával egyre kevesebbet ért meg az ember. Hiába a mondás, hogy az idő bölcsességet hoz, ha nem tud az ember mit kezdeni vele. (Vagy nem kíváncsi rá senki.)
Ne szomorkodj, fel a fejjel, húzd ki magad!!!

Tiszi írta...

Hajrá Andi! Ne hagyd hogy a bakancsok nyerjenek!!!

kandy írta...

Lányok, olyan aranyosak vagytok! Két napig az "eset" miatt bőgtem, most meg miattatok.
Szerintetek az emberi rosszindulathoz hozzá lehet szokni?????

Roberta írta...

Kandy, nem!!! Ha a válasz igen lenne, nem különböznénk!!! Szerintem:-))) Puszi

bemese71 írta...

Drága Kandy! Az "eset" mindannyiunkkal megesik, tudod vannak "kötelező" emberi játszmák, ami szerint egyesek az általad is tapasztalt módon próbálják embertársaikat sebezhetővé tenni, hogy ők annál erősebbeknek tűnjenek. A kicsi lányomnak mindig azt mondom(mert ez már gyerekkorban is igen hatásosan megmutatkozni látszik sajnos)hogy ne foglalkozzon velük, mert ha nem érik el céljukat, akkor más "préda" után néznek. Tudom, hogy mindig könnyebb mondani, mint megélni valamit, de próbálj meg belekapaszkodni valamibe, ami sokat jelent számodra, és meglátod az erőt fog adni, és ezt teljes szívemből kívánom Neked!!!:)

Vadnainé Almási Mária írta...

Szerintem csak nézz be hozzám és kiröhögheted magad az utolsó befoglalásomon:)

Maya írta...

ÓÓÓ te drága, még mindig így fáj, annyira sajnálom. Most már ki kell találnunk valami jó kis finom úrinős fenékberúgást annak a kígyónak, nem érdemli meg, hogy ennyit bánkódj rajta!!!!

kandy írta...

Drága Maya! Igen nagyon, most is bőgök, nem akarom, hogy így legyen, de nem tudom túltenni magam rajta.
Robi, Mesi, Vadalma (nekem ez halálosan tetszik): köszönöm, sokat segít az empátiátok, együttérzésetek.
Marcsi! Jól megelőztelek, láttam a befoglalásodat és cseppet sem nevetséges, nagyon szép. Irigy vagyok, hogy te már ilyen szabálytalanokat is tudsz!
JÓ, HOGY VAGYTOK MINDANNYIAN!!!!!